A súlyhúzás


Az izmok megfeszülnek, az adrenalinszint felszökik kutyában és emberben egyaránt, és az alig 20 kg-os kutya elindul a mögötte lévő több mint 2 tonna súllyal. Szinte hihetetlen,de ez nem egy kitalált történet. Mindez kis hazánkban történik.

De mi is az a súlyhúzás? Maga a sport régi időkre nyúlik vissza, egészen az aktívan dolgozó szánhúzó kutyákig. Mikor éppen nem voltak úton ezen kutyák gazdái, unaloműzőként összemérték kutyáik erejét. Mára ez az unaloműzés komoly sportággá nőtte ki magát az egész világon számos lelkes követővel, és azóta bővült a repertoár más ügyességi számokkal.

Hogy miért talált ennyi szimpatizánsra ez a sport? Mi a szépsége? Ahogy az emberek elvárosiasodtak, kutyáik nagyrésze csupán társállat lett. Megszünt a tényleges munkafeladatuk, amiért annak idején tenyésztésüket elkezdték. Szükséges valamivel foglalkoztatnunk kutyánkat, hiszen számukra a munkavégzés, az aktiv tevékenység lételem.Erre számos sport rendelkezésre áll, köztük a súlyhúzás is. Ez egy erősport és vannak kutyák amelyek erősek, erősebbek mint azt megjelenésük suggalja, erősebbek mint azt gondolnánk. Sokan vagyunk így azzal hogy tiszteljük a kiemelkedő teljesitményeket. Egy-egy ilyen verseny alkalmával szemtanúi lehetünk annak, hogy kutyáink, társaink többre hivatottak annál, hogy “csak legyenek”. Miért ne tennénk próbára saját kutyáinkat? Maga a súlyhúzásra való felkészülés és a versenyzés hatalmas összhangba hozza kutyát és gazdáját. Egyfajta lépcsőfok a jobb kutya-gazda kapcsolat emelkedőjén, melynek végén jobban megértjük kutyánkat és ő jobban megért minket.Egymásra vagyunk utalva. A kutya értünk dolgozik és mi érte dolgozunk.Büszekséggel tölt el minket hogy kutyánk mire képes és ő büszke rá hogy megfelelt nekünk.

Milyen kutyafajták a legalkalmasabbak erre a sportra? Nyilván az erős kutyák. De a tengeren túl már szinte minden fajtával űzik. Kezdve az apró kedvtelésből tartott kiskutyáktól, egészen a nagytestű kutyákig. Mégis a legjobb teljesitményeket az úgynevezett bull típusú kutyák tudják nyujtani, pl.: Amerikai Stafforshire Terrier, Angol Bull Terrier, Staffordshire Bull Terrier, Amerikai Bulldog, Francia Bulldog, Amerikai Pit Bull Terrier stb.

Az első találkozásom ezzel a sportággal véletlenszerű volt. Egy barátom figyelt fel rá egy kutyás újságban.Csakhamar azon kaptuk magunkat, hogy már versenyen vagyunk, annak aktiv részesei lettünk. Beleszerettünk a sportba. Spontán ötlettől vezérelve kilátogattunk Csehországba, Európa egyik legismertebb versenyére, ahol egy olyan közeg és hangulat vett minket körbe amit szavakkal nehéz is lenne leírni.Több száz ember és kutya egy gyönyörű helyszinen. Minden kutyás jó viszonyban volt egymással, elismerték mások kutyáinak teljesitményét, jól érezték magukat, versengtek a legjobbnak kijáró címért.

Hazánkban ezek a versenyek kezdetben Bácsalmáson voltak. Majd egy csapatnyi lelkes sportember úgy döntött, megpróbálják ugyanazt megcsinálni ami akár Amerikában akár az európai országokban már olyan nagy ideje sikeresen müködik. Így került sor az első nemzetközi normákhoz igazodó verseny megrendezésére. Később fokozatos fejlesztések következtek és ma büszkén mondhatjuk, hogy Európában az egyik legjobb (ha nem a legjobb) pálya ma Magyarországon van.

Mi szükségeltetik ehheza sporhoz? Természetesen egy teljesen egészséges kutya, egy jó minőségű súlyhúzóhám, motivációs eszközök, súlyok, minőségi táplálék, rengeteg türelem, akarat és elszántság.
Vegyük ezek egy részét sorra.

Egészséges kutya: Ahogy a sportolók is rendkívül ügyelnek egészségükre, úgy ezt kutyánknál is figyelembe kell vennünk. Egy beteg kutyát soha ne fogjunk be semmilyen sportra, ha: izületi problémái vannak, vagy szívbetegsége, esetleg rendszeres gyógyszeres kezelés alatt áll. Ettől még kitűnő társunk lehet az életben. Csak egészséges kutyával kezdjünk neki bármilyen sportnak.
Súlyhúzóhám : Megfelelő felszerelés nélkül nem lehet nekiállni. Fontos a súlyhúzóhám kipárnázottsága, hiszen ezzel kutyánknak tesszük kényelmesebbé a sportot. Fontos a hám megfelelő szögelése,hogy jól illeszkedjen, így kutyánk a maximumot tudja kihozni magából.

Motivációs eszközök: Ez lehet labda, fogópárna, hurka, vagy bármi amit kutyánk szeret, illetve saját magunk. Azaz a kutyánk húzhat szóra is a mi kedvünkért bármilyen segédeszköz nélkül.
Súlyok: Az edzéshez és az erő növeléséhez nélkülözhetetlenek. Ez lehet lánc, autógumi, súlytárcsák vagy bármi amit súlyként tudunk használni az edzések alatt.
Minőségi táplálék: ,,Az vagy amit megeszel” – tartja a mondás. Ez kutyánk esetében is igaz. Abból tud erőt épiteni amit elfogyaszt. Ezért törekedjünk a legjobb minőségű táplálékra. Erre számos alternativa létezik. Tápoktól, a minőségi húsokig, barnarizs stb. Szükségesek még kiegészitők is,mint pl.: vitaminok, calcium, izületvédő(zöldkagylókivonat).
Türelem, akarat, elszántság: Mind a felkészüléshez, mind a versenyzéshez szükségesek ezek, mivel az edzésmunka több hetet vesz igénybe. Számos olyan tényező jöhet közbe amely megzavarhatja egyaránt a felkészülést és a versenyzést is. Értem ezalatt az időjárási viszonyokat, saját életritmusunkat és bármilyen külső tényezőt. Ezeken a nehézségeken túl kell lépnünk.

Hogyan és mikor álljunk neki a dolgoknak?Már egészen kölyökkorban tudatositanunk kell a kutyánkban mi is lesz a feladata, szoktatni a későbbi edzésmunkákhoz. Megszoktatni vele a hámot, azt hogy valami van mögötte amit neki meg kell mozditania. Ezt kölyökkorban csak mértékkel lehet csinálni. A hám szoktatásához kezdetben csak magát a hámot rövid időre tegyük a kutyára. Mikor már nem szokatlan neki, elmehetünk vele sétálni pórázon úgy hogy egy súlyhúzóhámot visel. Később emögé tehetünk egy üres műanyagflakont és máris ott tartunk, hogy szoktatjuk kutyánkat egy bizonyos feladat elvégzéséhez. Sosem szabad türelmetlennek lenni és kapkodni. Ha első alkalommal nem jól viseli a dolgot ne erőltessük. Majd a sokadik alkalommal megszokja. Később a műanyagflakonba tehetünk vizet és igy az már némi terhelést is jelent a kutyának. Természetesen ezt játszi könnyedséggel fogja maga után vonszolni, de ekkor sem szabad türelmetlennek lenni, nem szabad a súlyon emelni hiszen egy fejlődő szervezetről van szó. Ne terheljük le!
Ha a motivációs eszközt szeretnénk majd alkalmazni, nem árt ha ismeri kutyánk ezeket a tárgyakat. Labdázzunk vele sokat, fogópárnával játszunk vele kötélhúzósat. Mindeközben ne felejtsük el dícsérni. Ha szóra szeretnénk majd a későbbiekben húzatni,akkor behivásokkal és jutalmazással tudjuk ezt elérni. Itt a jutalom szintén lehet egy játék,de akár valami finomság is.
Komolyabb terhelésre csak egy éves kor után szánjuk rá magunkat. Ekkor már lehet mögé kötni autógumit. Kezdetben egy gumival kezdjük és 5-10 méteres hosszokat húzassunk cask vele. Alkalmanként 4-5 ilyen hossz elég.
Milyen edzésmódszerek vannak? Magát az edzést mindig a kutyához kell igazítanunk. Mint ahogyan nincs két egyforma ember úgy nincs két egyforma kutya sem. Minden kutyának más vállik a hasznára. Lehet futtatni, úsztatni, pecáztatni, láncos sétára vinni és autógumit húzatni. De alkalmanként egy kiadós seta is hasznos lehet.
Az edzések során növelnünk kell kutyánk állóképességét és erejét. A tréningeket is ennek tükrében kell felépítenünk. Némi állóképesség és némi erőnövelés.
Az edzések helyszínéül általában valamilyen nyugodt környezetet kell találnunk, ahol nem zavarnak mások és mi sem zavarunk másokat. Az egyszerűbb labdás játékokat, pecázást otthon is elvégezhetjük. Én személy szerint az edzéseket egy erdős részen végzem a kutyával.

Versenyszámok: A versenyek során mindenki maga dönti el milyen versenyszámban nevez. A következők közül lehet választani: Falmászás, magasugrás, gyorsasági súlyhúzás, szánkóhúzás, kötélhúzás és súlyhúzás.
A falmászás során egy szőnyeggel boritott falon kell egy csalitárgyért a kutyának nekifutásból felugrania, felmásznia. A csalit érinteni kell. A legmagasabbra ugró kutya nyer.
Magasugrás: Egy szabadon függő csalitárgyat kell a kutyának nekifutásból megfognia. Szintén a legmagasabbat ugró kutya nyer.
Gyorsasági súlyhúzásnál egy háromkerekű biciklit kell adott távolságon időre elhuznia a kutyának.
Szánkóhúzás: Egy súlyokkal megrakott szánkót kell adott távolságon elhuzni. Az időeredmény a döntő.
Kötélhúzás: Két egymáshoz rugalmas kötéllel rögzitett csalitárgyat kell a két egymással szemben lévő kutyának fognia. Amelyik kutya elöbb elereszti a csalit az veszit.
Súlyhúzás: Egy szabadon gördülő sinpályán súlyokkal megrakott kocsit kell a kutyának 1 perc alatt elhuznia kb. 5 méter hosszan. A legtöbb súlyt elhúzó kutya nyer. A súlyhúzásban súlykategóriák vannak, melyek kb 5 kg-onként kategorizálják a kutyákat. Minden súlycsoportban avatnak győztest. Illet a verseny során a testsúlyához képest a legtöbb súlyt elhúzó kutyát külön díjazzák, valamint a legnagyobb súlyt elhúzó kutya is(testtömegétől függetlenül) különdijat kap.
Külföldön még külön kategóriát képeznek a kan illetve szuka kutyák is.
Mi ezidáig részt vettünk magyar és külföldi versenyeken egyaránt jó eredményekkel. Idősebb kutyám ,aki sajnos már nem él, még Bácsalmáson 7,5 évesen súlyhúzásban második helyet, gyorsasági súlyhúzásban pedig harmadik helyett tudott szerezni,valamint a verseny legtemperamentumosabb kutyájának választották. A sportágban fiatalabb kutyámmal magyar versenyeken 1-3 helyig szinte minden szerepel a repertoárban. Csehországban pedig 2009-ben gyorsasági súlyhúzásban sikerült első hellyel zárnunk a versenyt, valamint abszolut kategóriában is a leggyorsabb cimet sikerült megszereznünk több mint 50 kutya közül. De hogy ne csak a saját kutyáimat említsem és hogy ne gondolja egyetlen magyar súlyhúzós sem hogy kihagytam volna, országunkban kitünő minőségü sportkutyák vannak. Számos ezek közül külföldi versenyeken is nagyon eredményesen szerepelt és szerepel. Több dobogós helyet is sikerült elhozniuk ezeknek a kutyáknak, köztük a legtöbbet elhuzó kutya cimet is. A magyar versenyeken szereplők közül is számos kiemelkedő teljesitmény született, így 2009-ben kiosztották első alkalommal az év súlyhúzó bajnoka cimet is.

Beszélnünk kell a sérülésekről és ezek megelőzéséről is. Leggyakrabban előforuló sérülések az izomhúzódás, illetve a talppárnák sérülése. Az izomhúzódást meg lehet előzni ha kutyánknak nem hagyjuk, hogy ugrálva húzzon, hanem szépen a hámba belefeszülve dolgozzon. Gyakran előfordulhat húzódás edzés közben is. Ez általában akkor szokott történni, ha a kutya megcsúszik. Ezért erre fokozottan figyelni kell. Kutyánkat mindig edzés elött melegitsük be mérsékelt mozgással edzés után pedig maszírozzuk le alaposan tetőtől talpig. Ne felejtsük el ő egy sportoló. Ennek megfelelő bánásmódot érdemel.
A talppárna sérülés lehet üvegszilánktól, ami ellen szinte lehetetlen tenni. Ilyenkor pihentetni kell a kutyát amíg nem épül fel teljesen. Illetve lehet még a talppárna kopása, ha nem megfelelő talajon edzünk.

Itthon évente 4-6 verseny kerül megrendezésre. Ezek a versenyek rendkívül jó hangulatúak, hiszen mindenki ismer mindenkit, jó beszélgetések zajlanak és jó barátságok köttetnek még a riválisok közt is. Kölcsönösen elismerik a kutya teljesítményét és ez így van rendjén.
A környező országokban szinten hasonló versenymennyiség van évente. Itt válogathatunk melyik szimpatikusabb, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Belgium. Bár voltak negatív tapasztalatink is egyik-másik országban, de többnyire jól éreztük magunkat.
Amerikában szintén nagy elismertségnek örvend a sport. Rengeteg versenyt rendeznek, szinte minden fajta képviselteti magát és rendkívüli rekordok születnek. Itt szintén megszeretném emliteni, hogy jelenleg egy magyar tenyésztésü Staffordshire Bull Terrier sorra nyeri meg versenyeit az Egyesült Államokban. Büszkék lehetünk tenyésztőjére és szintén magyar tulajdonosára is.

Akit érdekela sportág több helyen is érdeklődhet, illetve találhat segitséget. Egyik ilyen weboldal awww.sulyhuzas.hu . valamint a netboard forum súlyhúzás topicjában ( http://www.netboard.hu/viewtopic.php?topic=18685 ) is segítőkész sporttársaktól informálódhat.

 

by Jannoh

 Bemelegítés és levezetés a kutyás sportban 

 

Lényegében mindegy melyik sportágban gyakorolunk a kutyával, a fokozott terhelés mellett a bemelegítőtréning kikerülhetetlen. 


Hasonlóan az emberi sportolókhoz (és a segédekhez) a tényleges tréning előtt a kutya izomzatát is be kell melegíteni. A mindössze 10-től 15 percig tartó bemelegítéssel csökkenthetjük e sérülés veszélyét és növelhetjük a kutya teljesítményét. Amíg a lovassportban természetes, hogy minden lovat bemelegítenek a gyakorlás, vagy a verseny előtt, addig a sportkutyák gyakran az autóból, vagy a boxból rögtön felmennek a pályára. 
Csodálkozom azon, hogy a bemelegítés (warm up) mai napig nem általános szokás. Talán az lehet az egyik oka, hogy mai napig nincsenek erre vonatkozó, állatgyógyászati vizsgálatok. A kutya izomzata, csontozata és izületei nem különböznek jelentősen a lótól, illetve az embertől, ezért a két fajnál szerzett ismeretek lényegében a kutyára is érvényesek. 
Megismerve szervezet energianyerésének módját és az izomzat munkáját, rögtön érthetővé válik, miért fontos a szakszerű bemelegítés a kutyák számára. 
A következőkben a warm up (bemelegítés) és a cool down („visszahűtés”, levezetés, ellazulás) előnyeiről lesz szó. 

Ténylegesen mit értünk warm up alatt? 

A tényleges tréning előtti bemelegítés rövid fázisa hozza a kutyát a szükséges optimális állapotba. Csak a kellően bemelegített kutya képes nagy teljesítményekre. További pozitív hatása, a lehetséges sérülések valószínűségének csökkentése. 
A bemelegítés szervezetre gyakorolt hatása többoldalú. 

Az anyagcsere hatása 

A kutya testében zajló anyagcsere-folyamatok természetesen nagyon összetettek. Ezért csak a fő jellegzetességeire térhetünk ki. 
Az izommunka a mechanikus és kémiai energianyereségre épül. A szervezet energia szükséglete az izommunkával arányos nő. 
Ahhoz, hogy megérthessük, miért van szükség a jó bemelegítésre, tájékozódnunk kell az izomzat működéséről és energiagazdálkodásáról. 

Az izomműködéshez szükséges „üzemanyagot”, több lépcsős lebontással, energiában gazdag tápanyagokból - mint amilyen a szőlőcukor (glükóz), vagy a zsírok (zsírsavak) -, nyeri a szervezet. Az ilyen típusú energiakinyerés lassú folyamat. A hirtelen megnövekvő igények (például egy futóverseny rajtja) szükségletét nem fedezi. Ezért az izomzat saját energiaraktárt „tart fenn” az izomszövetben. Bár ez az energia azonnal előhívható, viszont csak 10-20 másodpercig fedezi az igényt. Az energiatartalék ATP (adenozintrifoszfát) és KrP (kreatinfoszfát) formájában található. Az ATP tartalék 3-5 erőteljes izom-összehúzódást tesz lehetővé. Lényegesen nagyobb koncentrációban található KrP az izomban, ráadásul a segítségével tölthető fel az izomszövet ATP-vel. Összegezve a két energiát tartalékoló vegyületet, megkapjuk a 20-25 azonnali, erőteljes izom-összehúzódást. Az így megismert kinyerhető energiamennyiség közel sem elegendő az elvárt sportteljesítményhez. Hosszabb ideig tartó és nagyobb igénybevételhez az izomrostokban végbemenő kémiai reakciók biztosítják az energiát. Ez a kémiai folyamat tulajdonképpen biológiai tápanyagok kétféle oxidációja. 

Az izomszövet energiatermelése 
1. Aerob oxidáció (oxigénnel) 
Elegendő oxigén jelenlétében, szénhidrátok és zsírok tökéletes lebontásából nyeri az izomszövet az energiát. 

2. Anaerob oxidáció (oxigén nélküli) 
Ez a folyamat akkor zajlik az izmokban, amikor a teljesítményigény olyan magas, hogy az aerob oxidáció már nem tudja fedezni az energiaszükségletet. Oxigén hiányában a glükóz anaerob lebontása történik. Ennek legszembetűnőbb jele a tejsav felhalmozódása. A tejsav képződése savasodást (acidózist) okoz az izomrostokban és végül a vérben. A következmény pedig a gyors elfáradás. 
Kitartó teljesítmény csak aerob (glükóz- és zsírégetésből származó) energianyeréssel érhető el. Ehhez az izomzat vérellátását, a tüdő- és szívműködést a teljesítményigény szintjéig kell fokozni. Amire az egyensúlyi állapot létrejön, eltelik néhány perc. A kialakult egyensúlyt a szakirodalom „steady state”-nek nevezi és a legfőbb ismertetőjele az egyenletessé váló pulzus. Ilyenkor az energiatermelés és felhasználás egyensúlyban van. Azt a néhány percet, amíg ez az állapot kialakul, a szervezet anaerob oxidációval történő energiatermeléssel hidalja át. A két energia előállítási forma közötti átváltási időszakot gyakran „holtpontnak” is nevezik. 
Amennyiben az O₂-szállítás, az aerob glükóz és zsírbontás a teljesítményigényhez nem elég gyors, felborul a tápanyagforgalom és a vérkeringés egyensúlya. Kisebb energiahiányt átmenetileg pótolni tud az anaerob glikolízis (glükóz lebontás), de ez az izomban létrejövő tejsav-felhalmozódás miatt, PH-érték csökkenéshez vezet. Ennek pedig (az izomszövetben) savasodás a következménye. De mindenek előtt az izom-összehúzódáshoz elengedhetetlen kémiai reakciókban egyre nagyobb fennakadások keletkeznek. A fellépő ATP-hiány fáradságot okoz, és végül az izommunka megszakadását eredményezi. 

Mivel most már többet tudunk az izomszövet energiaháztartásáról, hamar világos lesz milyen pozitív hatásai vannak a bemelegítésnek. A szív és a légzés ritmusának lassú ellenőrzött növelésével a szervezetnek lehetősége van közvetlen aerob energianyerésre kapcsolni, anélkül, hogy igénybe kéne vennie az anaerob energia-előállítást. Ezzel elkerülhetjük a tejsavképződést az izomban és a gyors energiacsökkenést. 

A testhőmérséklet 
A gondos warm up következményeként a test hőmérséklete emelkedik. Az izomrostok surlódnak egymással, az oxidáció hőt termel, és az egész testet behálózó vérerek ezt a hőt mindenhova eljuttatják. 
A szervezet anyagháztartása kémiai folyamatokra épül, ezért érvényes rá az alaptörvény, hogy a reakciók magasabb hőmérsékleten gyorsabban mennek végbe és ehhez több oxigénre van szükség. Emiatt növekszik a légzésszám és/vagy a mély levegővétel. A magasabb hőmérsékleten az ingerületvezetés sebessége gyorsabb. Tehát a kutya reakciói gyorsabbak lesznek. Az érzékszervek érzékenysebbé válnak, ez kihat az egész idegrendszerre és a mozgás koordinációjára. 
Fokozódik a hormontermelés (adrenalin, noradrenalin, inzulin). A hormonok az idegrendszerrel együtt részt vesz az információ átadásban és növeli a teljesítőképességet. 


A warm up hatása az izomzatra és a csontvázra 
A bemelegedett izomzat messze nagyobb erőkifejtésre képes, mint a „hideg”. Ennek a bemelegedett izomzat nagyobb rugalmassága az oka. Ezáltal a sérülés veszélye is jelentősen csökken. Az izom összehúzódási képessége arányos a bemelegítettséggel. 
Humán kísérletek bizonyítják, a 100 m-es vágtázó bemelegítés után sokkal jobb eredményekre képes. 
A mozgás aktív (izmok, inak, szalagok) és passzív (csontok, izületek) szervei feladatukat egyaránt csak bemelegítés után láthatják el teljes körűen és terhelhetően. 
A növekvő vérellátás serkenti az izületek kenőanyagának a synoviának képződését. Az izület feje megtelik synoviával, ami kitölti a két izület közötti rést. Ez az izületek közti nyomást, terhelést csillapítja. A jobb csillapítás pedig kedvezően befolyásolja az erőkifejtést. 

A keringésre és a légzésre gyakorolt hatás 
Az emelkedő légzés és pulzusszám miatt növekszik az oxigénfelvétel. A vér fokozottabb cirkulációja lehetővé teszi a test optimális vérellátását. 
Összefoglalva, a warm up hatása a szervezetre: 

• Növeli az izomzat hőmérsékletét és az energiaforgalmat. 
• Fokozza a vér cirkulációját és az oxigénfelvevő képességet. 
• Az izomzat termelődött hőjét mindenhova elszállítja (emeli a test hőmérsékletét). 
• Javítja az izomzat anyagcseréjét. 
• Javítja az ingerületvezető-képességet. 
• Növeli az izomzat, a szalagok, inak rugalmasságát. 
• Fokozza a mozgás passzív szerveinek működőkészségét. 
• Fokozza a folyadék-beáramlást a csont- és porcizületekbe. 
• Csökkenti az izmok letapadását, merevségét. 

Létezik a bemelegítésnek szokásos és speciális formája 

A szokásos bemelegítési eljárás 
Általánosságban alkalmazott bemelegítési módszereknél az egész testet megmozgatjuk. A cél a nagyobb izomcsoportok bemelegítése és nyújtása, illetve a szív-keringési rendszer aktivizálása. A kutyás sportban általában elegendő erre a rövid, de élénk tempójú engedelmességi munka. 
A javasolt mozgásforma lehet a gyors és egyenletes ügetés. Az 5-10 percig tartó egyenletes és gyors ügetés a legjobb módszer a kutya keringési rendszerének fokozására és a pulzusszám növelésére. 

A speciális bemelegítésről 

A speciális bemelegítésnél a hangsúly azokra a feladatokra tesszük, melyeket majd a tréning során gyakorolni fogunk. A kutyavezetőnek tisztában kell lennie, hogy a tréning során a kutya mely izomcsoportjait fogja jelentősebben „foglalkoztatni”. 
A különösen erős igénybevételnek kitett izmokat, még ezen felül külön is be kell melegíteni. A kutyássportok speciális, egymástól eltérő követelményei, eltérő bemelegítési technikákat kívánnak. A kutyavezető vagy a kiképzésvezető feladata a soron következő tréninghez megfelelő bemelegítési programot összeállítani. 
Akadályugrás, mászás a ferdepalánkon, vagy a gyors vágta különösen a hátulsó végtag izomzatát veszi igénybe. Az előrehaladás minden változatában a hátulsó végtag feladata a testet előre felé tolni. Az elülső végtag csak támasztó funkciót lát el. Vágtázáskor a hát erősen begörbül. Ez jelentősen megdolgoztatja a hát izomzatát. 
A szlalomgyakorlatoknál a hátizomzat munkája kiegészül a test oldalirányú begörbítésével. 
Az őrző-védő gyakorlatokban nem csak a hátulsó végtag és a hát, hanem a nyak és a tarkó izomzata is nagy igénybevételnek van kitéve. 


Bemelegítési gyakorlatok 

A tréning valamennyi gyakorlata alkalmas lehet bemelegítésre. Ez az alapelv. A bemelegítés során a kivitelezés viszont gyöngített formában történik. A kutya teste így lassan a kívánatos követelményhez hangolódik. A hátulsó végtag bemelegítésére az alacsony akadályon átugrás, illetve az alacsonyra állított ferdepalánkon való átmászás ajánlott. 
Az alacsony akadályon való átugrás amivel együtt jár a hát görbülése is, többek között a hát izomzatát is melegíti és nyújtja. Ugyanez érvényes a könnyített szlalomgyakorlatra is (ahol minden második botot eltávolítunk). A fordító izmok melegítése és nyújtása a láb mellett végzett fordulatokkal is megvalósíthatók. 
Könnyű vágta közben a fej bólintgató mozgásán keresztül a nyak és a tarkó izmai is bemelegednek és nyúlnak. Ezen izmok bemelegítésére nem alkalmasak a huzakodó játékok, mert ilyenkor a kutya túl heves, emiatt bemelegedés helyett még meg is sérülhet. 

A teljes bemelegítési szakasz ne tartson tovább, mint 10-15 perc. A bemelegítés és a tényleges tréningezés között legfeljebb 5-10 perc telhet el. Hosszabb időtartamnál a kutya testhőmérséklete újra visszaesik. 
A bemelegítés hossza függ a kutya életkorától. Az idősebb kutyát hosszabban és gondosabban kell bemelegíteni, mivel az elöregedett izomzat könnyebben sérül. 
A magas külső hőmérséklet rövidíti, ugyanakkor az esős, hideg idő megnyújtja a bemelegítés időtartamát. A kutya edzettségi állapota szintén befolyásolja a warm up időtartamát. Egy rossz edzettségi állapotú kutya hosszabb és gondosabb bemelegítést igényel. Ez akkor is igaz, ha az „aluledzett kutya” a bemelegítés után rövid tréningezéstől már kifárad, kimerül. 

Cool down 

A cool down a szervezet lassú visszavezetése a normál hőmérsékleti, pulzus, vérnyomás és légzés állapotba. A sportoló embernek sokkal több lehetősége van a cool down-ra. Ilyen például a stretching, illetve a szauna használata. 
Egy kutya viszont bizonyára láthatóan rosszul érezné magát a szaunában. A lovassport példája alapján van mód az aktív cool down-ra. A tréninget befejezve az állatot még 5-10 percig lassú ütemben mozgatni kell. 
Az anyagcsere-termékek, mint például a tejsav, a levezetés alatt is fennmaradó bő vérellátásnak köszönhetően jobban ki tudnak ürülni az izomzatból. Az izmok regenerációja ezáltal lényegesen gyorsabb lesz és csökkenthetjük, illetve megelőzhetjük az izomláz kialakulását. A cool down visszahűtéshez, de ne kihűtéshez vezessen! 
A szervezet a nagy megterhelés után igyekszik az energiatartalékait újra feltölteni. Ezért a tréning után (bizonyos idő elteltével) gondoskodni kell a (nem hideg) víz és ásványi-anyag utánpótlásról. A lemozgatás is csökkenti a sérülés veszélyét. 
Az elégtelen levezetés következménye az újabb igénybevétel esetén bekövetkező gyors elfáradás. A cool down formája lehet lassabb munka a pályán, vagy egy rövid séta. A cél a lassú levezetés.

Make a Free Website with Yola.